Egy legújabb ENSZ-jelentés szerint már csak néhány év van hátra, hogy teljesíteni tudjuk, hogy a Föld átlaghőmérsékletének emelkedése ne haladja meg az 1,5 Celsius fokot, amelyet a párizsi klímaegyezményben rögzítettek. A világ azonban egyelőre „katasztrofális” hőmérséklet-emelkedés elé néz, amely akár a 3 fokot is elérheti – írja a Financial Times.
A globális felmelegedés jelentősen növeli az erdőtüzek kockázatát és az ebből eredő halálozások számát világszerte. Egy friss kutatás szerint évente akár 12 ezer többlethalálozás is köthető a tűzből származó füst belélegzéséhez - írja a The Guardian.
Több mint 40 klímatudós sürgette az északi országok minisztereit, hogy akadályozzák meg, hogy a globális felmelegedés jelentős változásokat okozzon az Atlanti-óceán egyik áramlásában. Ez ugyanis hirtelen változásokat idézhet elő az időjárási mintákban és károsíthatja az ökoszisztémákat - számolt be a Reuters.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatban általában szinte kizárólag az hangzik el, hogy mekkora terhet jelentenek a bolygóra nézve, milyen közvetlen hatással vannak a földi hőmérsékletre. Arról azonban ritkán beszélünk, hogy a földi ökoszisztémák természetes adottságaikból fakadóan képesek lehetnek ezen gázok, különösen a legnagyobb környezeti terhet jelentő szén-dioxid semlegesítésére. Kutatások alapján ez az évezredek óta harmonikusan működő rendszer hatékonyan tartotta körforgásban a földi élőlények által kibocsátott szén-dioxidot. Viszont a friss tanulmányok arról árulkodnak, hogy az elmúlt évek kiugróan magas hőmérséklete veszélybe sodorta a Föld ezen természetes védekező mechanizmusait.
Egy új, a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint az óceánok mélyén zajló hőhullámok jelentőségét eddig alulbecsülték a kutatók. Ezeknek a mélyen zajló hőmérsékleti anomáliáknak a nagy többsége valójában független a felszíni hőmérséklettől. Az ausztrál nemzeti tudományos ügynökség (CISRO) és a Kínai Tudományos Akadémia közös kutatása rávilágít a tengeri felmelegedés egy olyan területére, amelyet eddig nagyrészt figyelmen kívül hagytak a szakemberek.
A héten híradások sora számolt be az Atlanti-térséget, és rendhagyó módon Európát is érintő hurrikánokról. A Milton hurrikánt Floridában történelmi evakuáció előzte meg, ahol a hatóságok az évszázad legnagyobb viharára készültek. A Miltonnal párhuzamosan, az amerikai kontinenst elkerülő, Európa felé terjedő Kirk hurrikán csütörtökön heves széllökésekkel érkezett meg Délnyugat-Európa partjaihoz, ahol több helyen is készenlétben állnak az esetleges árvízhelyzet miatt. Ahogy a legtöbb extrém időjárási jelenségnél, a hurrikánok esetében is kulcsszerepe van a globális felmelegedésnek, és a szakemberek szerint a jövőben nem csak a észak-amerikai és a Karibi-térséget fenyegethetik a hasonló veszélyek. Elsőre ugyan meglepőnek tűnhet hurrikánok Európára gyakorolt hatásáról beszélni, a klímaváltozás következményeként a tudományos megfigyelések szerint a jövőben egyre gyakoribbá válhatnak az extrém viharok az európai kontinensen is.
Egymás után két nagy erejű hurrikán is lecsapott az Egyesült Államok déli részére, ami komoly aggodalmakat kelt a világon. A jelenség azért is különösen aggasztó, mivel mind a Helen, mind pedig a Milton viharos sebességgel, mindössze egyetlen nap alatt Saffir–Simpson-féle hurrikánskála szerint a leganalacsonyabb 1-es szintről minimum 4-esre emelkedtek. A National Geographic írt a jelenség mögött húzódó okokról egy részletes magyarázatot.
Az Antarktisz egyes részein a növényzet terjedése sokkal gyorsabb ütemű, mint azt korábban a tudósok feltételezték. A klímaváltozás hatása a régióban megdöbbentette a kutatókat, akik szerint a kontinens legészakibb részén, az Antarktiszi-félszigeten a növényzettel borított terület tízszeresére nőtt az elmúlt négy évtizedben - írja a Sky News.
Az ausztrál bányamágnás Andrew Forrest, a Fortescue alapítója és ügyvezető elnöke radikálisabb lépéseket sürget a klímaválság kezelésére. A CNBC műsorában adott interjújában kifejtette, hogy a 2050-es nettó nulla kibocsátási cél helyett 2040-re kellene elérni ezt a célt - írta a Cnbc.
Csaknem kétszeresére gyorsult az óceánok felmelegedésének üteme 2005 óta, és tavaly már az óceánok felszínének több mint ötödén tapasztaltak jelentős hőhullámot - derült ki az Európai Unió Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálatának az óceánok állapotáról hétfőn közzétett jelentéséből.
Az idei év eddig időjárás szempontjából rendkívül változékony volt. Nyáron az egymást követő hőhullámok Magyarországon kiterjedt aszályokat, majd a szeptemberben érkező, rengeteg csapadékkal járó ciklon egész Közép-Európában több évtizede nem látott áradásokat eredményezett. Hiába kezdődött csak néhány hete az ősz, a meteorológusok már az idei télre várható időjárásra próbálnak előrejelzéseket készíteni a jelenleg megfigyelhető légköri folyamatokra támaszkodva. A Severe Weather Europe elemzése alapján megnéztük, milyen időjárás várható Európában és a Föld északi féltekéjén.
A klímatudomány 10 üzenete az élhető jövőért kezdeményezés keretében 11 meghatározó hazai tudós kongatja a harangot egy nyilatkozatban a klímaváltozás és annak következményei miatt. Többek között azt hangoztatják: káros és elfogadhatatlan, ha egy környezetet erősen szennyező áru vagy szolgáltatás olcsóbb, mint a környezetet kevésbé terhelő alternatívája.
Az éghajlatváltozás miatt kétszer nagyobb valószínűséggel fordulnak elő olyan felhőszakadások, mint amilyenek ebben a hónapban pusztító árvizeket okoztak Közép-Európában - áll egy szerdán közzétett jelentésben. A tanulmány szerzői arra szólították fel a politikai döntéshozókat, hogy tegyenek lépéseket a globális felmelegedés megállítására. Ugyanis ha tovább melegedik az éghajlat, még nagyobb bajban leszünk.
A tudósok szerint az ember egy újabb nagy természeti rendszert zavarhat meg: az óceánok savasodnak. A tengerszint emelkedése miatt leginkább veszélyeztetett kis szigetállamok vezetői közben aggódnak, szerintük itt az ideje, hogy azok az országok, amelyek a legtöbb fosszilis tüzelőanyagot égetik el, és ezzel hozzájárulnak a klímaváltozáshoz, segítséget nyújtsanak nekik - számolt be a Reuters.
Egy nemzetközi kutatócsoport új tanulmánya minden eddiginél részletesebb képet ad a Föld felszíni hőmérsékletének változásáról az elmúlt 485 millió évben. A földtörténet fanerozoikumnak nevezett időszakára (eonjára) kiterjedő vizsgálat rávilágít, hogy a bolygó hőmérséklete a korábban feltételezettnél nagyobb ingadozásokat mutatott, valamint az eredmények azt is alátámasztják, hogy a földi hőmérséklet erősen korrelál a légkörben jelenlévő szén-dioxiddal - írta meg a Forbes.
A nyári hőség végével jelentős lehűléssel és rendkívül csapadékos időjárással indult a szeptember Közép-Európában. A múlt hét elején a meteorológiai modellezések már előrejelezték, hogy az óceáni és a mediterrán térségben tapasztalható rendhagyó légköri jelenségek jelentős áradásokat is okozhatnak Európában. A tartós esőzés rekordközeli árvízhelyzethez vezetett Közép-Európában, ahol már több emberéletet is követelt az árhullám. A Budapesten várhatóan szombaton tetőző árvíz az előrejelzések szerint megközelítheti a fővárosban az eddigi legmagasabb vízállást eredményező, 2013-as dunai áradást is. Megnéztük, a szakemberek szerint milyen meteorológiai folyamatok vezettek a jelenlegi árhullámhoz, valamint, hogy az elmúlt évtizedek tendenciáit elnézve mi várhat Európára az árvizek szempontjából. A globális felmelegedés miatt egyre gyakoribbá váló extrém időjárás világszerte egyre több helyen vezet természeti katasztrófákhoz, és a szakemberek szerint a jövőben egyre nagyobb kihívás elé állítják majd az ennek kitett régiókban élőket.
Idén nyáron 15 ország abszolút melegrekordja dőlt meg világszerte és nagy esély van arra, hogy 2024 lesz a legmelegebb év, túlszárnyalva az eddigi rekorder 2023-as évet. Ezen adatok tudatában, érzékelve a Magyarországot is sújtó nyári hőhullámokat, meglepőnek tűnhet, hogy vannak még olyanok, akik kételkednek a globális felmelegedésben. Pedig a kutatások szerint a tudósok 97%-a egyetért abban, az emberiség károsanyag-kibocsátása felelős a klímaváltozásért, tehát nem egy természetes folyamat zajlik jelenleg a bolygón. Ugyan a nyár csak most ért véget, ezért azt még nem látjuk, hogy a hőhullámok hogyan hatottak az emberek klímaváltozással kapcsolatos vélekedéseire, megnéztük a lehető legfrissebb kutatásokat, hogy vajon mennyire lehet jellemző még a klímaszkepticizmus és mivel győzhetőek meg leginkább az emberek a jelenleg zajló pusztító folyamat komolyságáról.
Amikor légszennyezettségről beszélünk, általában a városokra ködszerűen telepedő szmogra gondolunk. Azonban, a levegőminőség romlása egyáltalán nem csak a világ metropoliszaiban jelent égető problémát. A WHO 2022-es elemzése szerint a Föld lakosságának 99%-a él olyan régióban, ahol szennyezett a levegő, ezért aligha kerülhetjük el, hogy hatással legyenek szervezetünkre a légkörbe kerülő káros anyagok. Világszerte az országok fejlettségük és földrajzi fekvésük szempontjából is különböző mértékű szennyezésnek vannak kitéve. Amíg a fejlett országok levegőjének szennyezettsége az ipari forradalom idején tetőzött, majd az elmúlt évtizedek kormányzati beavatkozásai miatt csökkent, addig Afrika és Ázsia fejlődő országaiban jelenleg okoz óriási problémákat. Brit kutatók egy nagyszabású projekt keretében látványos ábrákkal szemléltették, hogyan változott a történelem során világszerte az egyik legveszélyesebb légszennyező tényezőnek tartott finomszemcsés anyagok koncentrációja a nagyvárosokban.
A világszerte tapasztalható hőmérséklet-emelkedés az idei nyáron számos rekordot megdöntött már, a hőhullámok pedig sok helyen az emberek egészségét is nagy próba elé állítják. Az egyre erősödő felmelegedés azonban nem csak a szervezetünket, hanem a bolygó természeti kincseit is veszélyezteti. Egyes földrajzi látványosságokat az elsivatagosodás, vagy éppen a tengerszint drasztikus emelkedése sodorta az eltűnés szélére. Cikkünkben drámai fotókkal illusztrálva mutatunk be öt olyan helyet a Földön, amelyet a klímaváltozás teljesen megváltoztatott.
A világ népességének csaknem egyötöde vízhiányos területeken él, egyelőre főként a fejlődő országokat érinti ez a probléma. Az éghajlatváltozás és a növekvő vízigény miatt rövidesen globális problémává nőheti ki magát a vízhiány, ami véres háborúkhoz is vezethet. Az emberiség egyik legnagyobb kihívása lehet tehát a következő évtizedekben a megfelelő mennyiségű ivóvíz biztosítása, van azonban egy jó hír: létezik egy izgalmas technológia, ami nagy mértékben hozzájárulhat a probléma megoldásához. És ami még ennél is izgalmasabb: az egyik élen járó vállalat tőzsdén van, lehetőséget nyújtva a befektetőknek arra, hogy kivegyél a részüket a sztoriból.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Erős vélemény jött a volt ukrán főparancsnoktól.
A gyermekbetegségeket kinőve is volt mit variálni a legendás szérián.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
